14.fejezet: Fogadás?!

Sziasztok:)

Itt lenne a 14.fejezet.

Szeretnék köszönetet mondani, akik írnak komit,megnyomják a " Tetszik" gombot,rendszerem olvasói a blognak vagy egyszerűen csak olvassák a történetemet. Látom,hogy a látogatóim száma lassan eléri a 7000-et és ennek nagyon örülök. Tényleg nagyon boldog vagyok :)
Remélem tetszeni fog. Jó olvasást :)

Stella Bracker

Csak ültem vele szemben. Ajkunk pár milliméterre volt egymástól. Szinte hallottam a szívem zakatolását,ahogy Harry közelsége miatt egyre hevesebben ver. Ahogy a vér csak úgy pezseg az ereimben. Ahogy érintése szinte már égette a bőrömet. Ahogy kellemes lehelete cirógatja az arcomat. Behunytam a szemem és ajkait újra az enyémen éreztem.

***

Másnap reggel egy különös zajra riadtam fel. Felültem az ágyon és megdörzsöltem a szemeim. Szóval a tegnap csak egy álom volt. Ugyan egy gyönyörű álom volt,de mégis bánom,hogy ez nem a valóság. Ledobtam magamról a takarót és az ágy szélére ültem. Felvettem a mamuszom és felakartam állni.

- Ne is gondolj szökésre.- hallottam egy méz édes hangot,aminek a tulajdonosa visszahúz az ágyba. Magával szembe fordított és egy csókot nyomott a számra.

- Nem állt szándékomban.- mondtam miközben viszonoztam csókját.- Csak...ö... a mosdóba akartam menni.

- Persze.- mosolygott,majd még szorosabban átölelt.

Körülbelül tíz perc telt el,amikor az a hang ismét megszólalt. Jeleztem Harrynek,hogy lemegyek és megnézem mi történt. Ugyanazt a mozdulat sort tettem meg,mint az első felkelésnél. Bebattyogtam a fürdőbe a köntösömért. Belenéztem a tükörbe és megláttam a tegnapi ruhámat a szennyesben. Ugyanaz volt,mint az álmomban. Tehát még sem álom volt. Vagy mégis? Fogalmam sincs. Talán majd valahogy finoman rákérdezek a dologra. Miután felvettem a köntösömet lementem a lépcsőn. Egyszer csak égett palacsinta szag csapta meg az orromat. Ekkor már gondoltam,hogy valamelyik One Direction tag sütni próbál. A falnak dőltem,karomat ölte tettem és így figyeltem végig,ahogy Jessica palacsintát sütni tanítja Liamet.

- Na ez jó lett...- tartott egy kis szünetet.- volna,ha nem a mosogatóba esik.- nevetett fel.

- Talán ha úgy,mint az előbb segítenél könnyebben menne.- mosolygott Liam és erre Jess megfogta a kezét és így próbált segíteni feldobni a palacsintát.- Na látod. Mondtam,hogy így menni fog.

- Ti meg mit ügyködtök korán reggel?- szólaltam meg,mire mindketten hátra néztek. Jessica zavartan engedte el   Liam kezét,amitől a serpenyő a földre zuhant.

- Jézusom te mióta állsz itt?- kérdezte,miközben felvette a serpenyőt és valami konyharuhát keresett a fél kész palacsinta feltörlésére.

- Körülbelül húsz perce nézem mit ügyetlenkedtek össze.-nevettem fel.- Vagyis inkább Liam.

- Héj...még kezdő vagyok.- védekezett,mire csak felhúztam a szemöldököm és megráztam a fejem.

- És ti mit csináltatok este?- húzogatta a szemöldökét Jessica.- Elég furcsa hangok szűrődtek ki.

- Nem az ,amire gondolsz.-próbáltam védekezni.- csak Harry csikizett,mire eldobtam a távirányítót,ami egyenesen kirepült az ablakon és a medencébe esett.- bármennyire is hihetetlennek tűnik,így történt.

- Te nem is vagy csikis.- eszmélt fel Jess.

- Hát...tudom.- mosolyogtam,majd visszaszaladtam Harry szobájába. Halkan becsuktam az ajtót hát ha még alszik. Elfordítottam a kulcsot,hogy véletlenül se szökhessen el. Halk léptekkel az ágya felé közeledtem. Mikor már majdnem ott voltam egy nagy lendületet vettem és ráugrottam.

- Mi a...- ugyanis az ágyban senki sem feküdt.

- Nocsak nocsak.- lépett ki a fürdőből Harry.- Tudod van valami mondás. Valami. Áh meg van. Most visszanyal a joghurt.- mosolygott,mire hangos nevetés tört ki belőlem.- Most mi van?

- Nem a fagyi?-mondtam miközben kinyújtottam a nyelvem.

- Akkor az...lényegtelen.- majd közeledett felém.

- Eszedbe ne jusson.- emeltem fel a mutatóujjamat jelezvén,hogy ha még egy lépést tesz felém...hát igazából nem tudom mit teszek.

- Különben mi lesz?- húzogatta a szemöldökét,majd egyre közelebb volt hozzám. Gyorsan felpattantam és az ajtóhoz rohantam. Megrántottam a kilincset,de az ajtó zárva volt. Nem hiszel el. A saját csapdámba estem bele.- Nálam van,amit keresel.- mutatta fel a kulcsot. Majd hirtelen felkapott és az ágyra dobott.

- Kérlek ne csikizz. Azt nem bírom ki.- könyörögtem a kegyelméért,de mit sem ért.

- Ki mondta,hogy csikizni akarlak?- rám ült és egy vad csókkal támadott le. Miután mindkettőnk levegőhiányban szenvedett ajkaink elváltak egymástól.

- Ez lenne a büntetésem?- csak megrántotta a vállát. Utána pedig megrázta a fejét.- Mond csak Harry...amit tegnap mondtál...komolyan gondoltad?- kérdeztem tőle és reménykedtem benne,hogy az álom valódi volt és nem néz majd teljesen hülyének.

- Mire gondolsz?- majd lemászott rólam és mellém ült.

- Hát...- közben ujjammal a lepedőt simítottam.- hogy kedvelsz és...- mielőtt folytattam volna egy újabb csókkal lepett meg.

- Nem csak vicceltem. Különben utállak,undorodom tőled.

- Komolyan kérdeztem.- forgattam meg a szemem.

- Még nem fejeztem be.- fogta be a számat a kezével.- Utálok veled lenni és alig várom,hogy visszahúzz Amerikába.- a végén már elcsuklott a hangja.

- Harry valami baj van?- egy könnycsepp csordult le az arcán.- Harry...mi történt?

- Semmi , semmi.-törölte le a könnyét.- csak...belegondoltam,hogy...hamarosan már nem leszel itt. Mi lesz velem nélküled?

- Ezen még ráérünk gondolkozni.

Bella Lenoer

Elég meleg van ma és ezért a hajamat copfba kötöttem. Felvettem egy rövid nadrágot és egy hosszított kék felsőt,ugyanis ma Zaynnel városnézésre megyünk. Csak ketten. Izgatott vagyok,mert ez előző randink irtó jól kezdődött. A vége viszont már kevésbé volt boldog. Miután a többiek elmentek a nyaralóból úgy döntöttünk,hogy mi is megyünk,majd máskor bepótoljuk. Miután az utolsó simításokat is elvégeztem lementem a földszintre. A srácok a nappaliban beszélgettek én pedig a konyhába mentem inni. Akaratlanul is meghallottam,hogy a többiek miről beszélnek.

- Nyerésre állok.- szólalt meg Harry.

- Még nem biztos.- felelt Liam.- Még bármi megtörténhet és elég jól haladok.

- Aha. Csiga tempóban.- nevetett fel Louis.

- Mégis jobban haladok,mint te.- húzta fel a szemöldökét Liam.

- Nyugalom. Hidd el befogom hozni a lemaradásom. És te Niall hogy állsz?- mondta Louis.

- Nem tudom. Nagyon nehéz Emma közelébe kerülni. - rázta meg a fejét Niall.

- Őszintén srácok kezdem magam kényelmetlenül érezni.- mondta Liam.

- Hát igazad van,de nem mondhatod,hogy kihasználjuk őket,mert a szándékaink tiszták.- szólalt meg Harry,mire Louis csak bólogatott.

- És azért még is csak 500 font a tét.- mondta Louis,mire mindenki felnevetett. Nem értettem a beszélgetés lényegét,ezért még jobban hegyezni kezdtem a füleim.

- De egy valamit tisztázzunk...ez volt az utolsó,hogy lányok terén fogadtunk oké?- szólalt meg Liam. Hogy mi van? Ezek fogadtak,hogy ki szerzi meg előbb a kiszemelt lányt? Szóval ezek végig mesterkedtek valamiben. Nem ezt nem hiszem el. Hogy higgyünk nekik ezek után? Furcsa gondolatok kavarognak a fejemben és nem tudom pontosan kifejezni magam,mert én sem tudom,hogy mit gondoljak. Legszívesebben most odamennék és felpofoznám az összeset,de mégis más tervem van....