9.fejezet: Féltékenységi roham?

Sziasztok :)

Meghoztam a 9.fejezetet.Több mint 2000. Köszönöm :) Most különösen boldog vagyok,mert a drágalátos bátyám megtalálta az oldalt és azzal tölti szabadidejét,hogy a fejezeteimet Nem Tetszikezi :D Na mindegy olvassátok el az fejit és komizzatok ! :)

Puszi: Wiwike

A mosolyod megváltoztathatja a világot,ne hagyd,hogy a világ változtassa meg a mosolyod.

Jessica Moun

Titkolózás? Minek titkolózni ,ha egyszer tudod ,hogy úgy is kiderül. Nincs olyan titok ,ami nem jönne egyszer nyilvánosságra. Bármennyire is szeretnéd megőrizni nem fog menni. Mindig lesz valaki,akinek lehet,hogy véletlenül el jár a szája. Vagy csak szeretné leleplezni azt. Az is lehet,hogy téged akar megóvni mivel jobb ha előbb kiderül,mintha évekkel később tudná meg az illető. Személy szerint én utálok hazudni. Persze mint minden tini én is számtalanszor megtettem,de tanultam is belőlük,ugyanis mindig kiderült. Sokkal rosszabb volt,mintha elmondtam volna az igazat.

Bella után szaladtam. Nem értettem miért nem mondta el,hiszen semmi oka titkolózni. Legalább is ez nem egy olyan dolog,amit el kéne titkolnia előlünk. 

- Bella !!- kiabáltam neki,mert nem találtam sehol.- Hol vagy?- ekkor beléptem Zayn szobájába ahol Bella a párnára hajtva fejét sírt.- Bella. Nem értelek. Miért nem mondtad el? Miért olyan nagy titok ez?- majd leültem mellé az ágyra.

- Te ezt nem érted. Nem azért nem mondta el,mert nem akartam,hogy tudd. Ennek az egésznek oka van.- felült mellém és tenyerébe hajtotta a fejét.

- Még is mi az?

- Az egészet én is szerettem volna elfelejteni. Nem hittem,hogy még találkozok vele.- felelt ,mikor már egy kicsit megnyugodott. Majd mindent elmesélt a találkozásukról- És úgy éreztem,hogy ő az igazi,de amikor megláttam azzal a lánnyal minden álmom összetört és akkor megfogadtam,hogy erről soha nem beszélek senkinek,mert én sem akarok emlékezni rá.- majd átöleltem. Megértettem,hogy mi játszódhatott le benne. Szerelmes lett Zaynbe,de mikor megtudta,hogy ez nem teljesen kölcsönös összetört.

- És még mindig érzel iránta valamit?- válaszként csak bólogatott.

Nora Sleyfor

Miután lement a kör a hasam jelezte,hogy éhes mivel még nem reggeliztem. Szóltam Louisnak,aki valami Nando'st ajánlott. Még sosem hallottam róla szóval miért is ne.

- Niall kedvenc helye és mivel eléggé szeret enni gyakran járunk ide. -mosolygott.

- Azt vettem észre.

Bementünk ahol a rajongók rögtön megrohamozták Louist. Rám nézett,mire én bólintottam,hogy semmi baj. Nem voltak sokan így gondoltam hamar végez majd,de betoppant egy újabb adag.

- Tudod mit addig én leülök valahova. -javasoltam neki majd elindultam,de elkapta a karomat.

- Ne hagy itt.- nézett rám kicsit mérges szemekkel,de persze a végén már elmosolyodott. Miért nem tudok ellenállni a mosolyának? Körülbelül fél órát álldogálhattam mellette. Különösképpen most nem az zavart,hogy autogramot osztogat inkább a többi lányra voltam egy kicsit féltékeny. Végig figyeltem ahogy szinte már rámásznak,mint majmok a fára,de Louis csak szépen szólt nekik és kedvesen osztogatott tovább.

- Na végre. Gyere üljünk le és rendeljünk,mert már nagyon éhes vagyok.- szólalt meg,amire csak később reagáltam.

- Ja persze,oké.- majd egy asztalhoz vezetett,amin a nevük állt.- Nektek külön asztalotok van?

- Hát ez a törzs helyünk.

Kijött a pincér és rendeltünk. Mivel nem nagyon tudtam az angol ételeket kértem egy kis segítséget Louistól. Rendelt nekem valamit és azt mondta,hogy ez az itteni specialitás. Hát rendben,ő tudja. Pár perc múlva a pincér visszajött két nagy kehely csokoládé fagylalttal.

- Fagyi?- néztem rá,amire csak bólogatott.

- Hidd el egyszerűen isteni és azért ezt rendeltem,mert a többivel eltelnél és nem kóstolnád meg ezt az isteni fagyit.- vigyorgott.- Ott van Celine.- kiáltott fel.

- Celine? Ő kicsoda?- kérdeztem aggódva,mert azt hittem,hogy valami régi ismerőse lehet,aki megzavarná a...igazából nem is tudom mi ez.

- Kevin húga.-nevetett fel és mikor oldalra néztem egy galambot láttam elrepülni.

- Ezt most nem mondod komolyan ugye?- de ismét csak bólogatott.

És igaza volt. Tényleg isteni volt ez a fagylalt Hirtelen megcsörrent a mobilom. Stella hívott,hogy hol vagyunk,mert mindenhol minket keresnek. Elmondtam neki,hogy eljöttünk reggelizni ,amire ez volt a válasza: Jujj,akkor nem is zavarlak ! Majd kinyomta a telefont. Louis érdeklődve tekintett felém,hogy ki volt az.
- Stella hívott. Mindenki minket keres szóval jobb lesz ha indulunk.- válaszoltam neki.
- Én még maradnék egy kicsit.- majd megfogta a kezem.
- Hát akkor ma....- mielőtt folytattam volna egy lány lépett be az ajtón majd mikor észrevett felénk közeledett.
- Louis? Jézusom de rég láttalak.- mikor Louis meghallotta a nevét és felismerte a lányt rögtön felpattant a székről üdvözölni őt.
- Lara?-közeledett fel majd átölelte.- Mit keresel Londonban?
- Hát egy kis hétvégi kiruccanás. Egyébként Doncasterben már nagyon hiányolnak.
- Tényleg? Nekem is nagyon hiányzik. Gyere ülj le. Ő itt Nora. Nora ő Lara a volt barátnőm.- volt barátnő? annak sosincs jó vége,ha ez a személy megjelenik.
- Örülök,hogy megismerhetlek.- üdvözöltem kedvesen bár semmi kedvem nem volt vele együtt tölteni a reggelem.
Louis még órákig beszélgettek egymással ,de mintha én ott sem lettem volna. Loui teljesen átnézett rajtam. Ha hozzászóltam valamihez csak rám mosolygott és már is folytatta tovább a mondanivalóját. Egy ideig még tűrtem,de mikor Lara a kapcsolatuk felidézéséhez tért nem bírtam. Louisra néztem,akin látszott,hogy az érzelmek benne lángra kapnak. Ekkor felpattantam a helyemről és kisétáltam az épületből.
- Te hova mész?- kiabált utánam Louis,de nem válaszoltam csak egyenesen előre mentem. Nagy nehezen kikotorásztam a telefonom,majd egy taxit akartam hívni,mikor egy csapat lány támadott le olyan kérdésekkel,hogy kije vagyok Louisnak,mióta járunk és valaki még azt is mondta,hogy szálljak le róla különben megöl. Próbáltam kiszabadulni a tömegből,de nem ment. A lányok ide-oda ráncigáltak és a tekintetükben haragot láttam. A telefon kiesett a kezemből és a földre zuhant,amit azon nyomban összetapostak. Segítséget akartam hívni és kiabálni kezdtem,de a lányok hangja elnyomta a szavaimat. Már nem bírtam és ordibálni kezdtem ahogy csak bírtam.
- Engedjetek már el. Engem nem érdekel Louis Tomlinson. Nincs köztünk semmi és soha nem is lesz.- erre elengedtek én pedig a földre zuhantam. A karomra tekintettem,amin piros kéz nyomok helyezkedtek el és néhol még fel is sértették azt. A fájdalomtól egy könnycsepp csordult le az arcomon. Feltápászkodtam és megláttam ahogy Louis Lara derekát fogva tér ki az étteremből. Mikor meglátott odafutott hozzám.
- Jézusom mi történt velem?- aggódva nézett rám.
- Mintha érdekelne- majd egyedül felálltam és elsétáltam mellette. Könnyeim most már kezdtek egyre többen lenni.
- Mi? Nem értelek. Egy órája még minden rendben volt most meg ilyen lekezelően bánsz velem.- futott utánam.
- Igen? Amíg te Laraval enyelegtél engem elkaptak a rajongóid és cafatokra szettek szét.- majd rámutattam szakadt pólómra,amire csak elmosolyodott.
- Szóval féltékeny vagy?- mosolya egyre nagyobb lett.
- Mi van? Most te vagy az ,aki legkevésbé érdekel.- miután ezeket a szavakat felfogta egy pillanatra megtorpant.
- Szóval neked az a csók nem jelentett semmit?- felé fordultam és szólásra nyitottam volna a számat,de közbe vágott.- Tudod mit hagyjuk az egészet. Inkább hazaviszlek.
Beültünk a kocsiba és többet nem szóltunk egymáshoz. Néma csendben tettük meg a hazautat.

Zayn Malik

Az egész napom a randi tervezéséről szólt. Szerettem volna,ha minden tökéletesen menne. Miután elfelejtettem ki kellett valamivel engesztelnem és ezt meg is fogom tenni. Még nem tudom,hogy hogyan,de majd kitalálok valamit. Reggel miután felébredtem gyorsan reggeliztem valamit majd elrohantam megszervezni a helyszínt. Az egészet úgy tervezem,hogy a tengerpart mellett lenne egy gyertyafényes vacsora utána pedig elviszem oda ahol először ismertük meg egymást igazán,vagyis bowlingozni. Külön asztalt kértem magunknak valahova ahol senki sem lát,ugyanis szerettem volna vele kettesben tölteni az egészet. Nem szerettem volna,hogy akár egy rajongó is megzavarjon minket. Ahogy már mondtam az egésznek tökéletesnek kell lennie !