10.fejezet: A randi

Sziasztok :)

Sikerült végre felraknom a 10.fejezetet. Végre elérkezett Bella és Zayn randija. Remélem tetszeni fog. Olvassátok el és komizzatok ! :)

Puszi: Wiwike

Vannak olyan emlékek,amik ha eszünkbe jutnak, önkénytelenül elkezdünk mosolyogni.

Zayn Malik

Minden készen áll. Mindent elintéztem. Nem győzőm elégszer mondani,hogy tökéletes lesz,ha nem zavar meg valaki vagy inkább valaki. Remélem nem. Minden készen áll az indulásra. Már csak a lányra várok. Várok és közben azon gondolkozom,hogy mennyit is vártam életemben erre a lányra. Vártam,hogy újra láthassam,újra vele legyek és ha még nem is a barátnőm akkor is szeretném a közelemben tudni. Mert ő egy olyan lány,akire szükségem van. Szükségem van a vidámságára,a boldogságára. Kell,hogy valaki felvidítson a rossz napokon és ő az ,aki bármikor feltud bármilyen helyzetben. Csak egy hónapot töltöttem vele,de nagyon fájt,mikor elment és mikor visszajött még jobban fájt,hogy már nem tehettem semmit. Mert volt barátnőm és szerettem őt. Vagyis csak ezt gondolom. Tulajdonképpen csak felejteni akartam. Elakartam felejteni Őt.
A kanapén ülve vártam,hogy kész legyen. Az órámra tekintettem,ami 19:59-at mutatott. Néztem,ahogy a kismutató eléri a 8-as számot és mikor ez megtörtént lépteket hallottam.
- Milyen pontos vagy- hátra fordultam és mikor megtekintettem elmosolyodtam. Egy egyszerű kék fodros ruhát,derekánál egy fekete övvel és sarut viselt. Haja gondosan be volt göndörítve. Smink is épphogy csak egy kicsi volt rajta,ami jó mivel szeretem a természetes lányokat.- Indulhatunk?
- Persze.- mosolyodott el. Kivezettem a kocsihoz,ajtót nyitottam neki majd én is elfoglaltam a helyemet a volán mögött.- És hova megyünk?- szemébe néztem és,mint mindig a szemei csak úgy ragyogtak.
- Az legyen meglepetés.- feleltem, beindítottam az autót,majd gázt adtam. Hamar a helyszínre értünk. Láttam,hogy érdeklődve tekint körbe,mivel olyan helyen parkoltam,ahol nem láthatnak meg,így nem sokat látott a sötétség miatt. Kiszálltam,majd megkerülve a kocsit nyitottam ajtót neki.- Megjöttünk.- mondtam miközben kisegítettem a járműből. Megragadtam a kezét és úgy vezettem az étterembe.- Azért ott parkoltam,hogy az újságírók ne vegyenek észre.- világosítottam fel,amire csak bólintott.
Mikor meglátta az asztalunkat teljesen meglepődött. Egy kedves mosolyt küldtem felé,majd kihúztam neki a széket és mikor leült én is a helyemre ültem.
- Min lepődtél meg ennyire? -kérdeztem tőle,miközben hívtam a pincért.
- Hát igazából arra gondoltam,hogy beülünk valami gyors étterembe és ennyi,de kellemesen csalódtam.- megkönnyebbültem,hogy nem bánja,hogy ide jöttünk.
Kihozták az étlapot,majd Bellára tekintettem,aki érdekesen bámulta azt. Arca láttán elnevettem magam,de ő észre sem vette.
- Segíthetnél egy kicsit,mert a legtöbb ételről még nem is hallottam.- mondta majd lerakta az étlapot. Közelebb ültem hozzá és az enyémen magyaráztam neki,hogy mi milyen étel. Hosszas kutatás után végre sikerült választania.- Ez jó lesz. Tudod,szerintem sok mindent át kéne beszélnünk. Sok minden történt velem ez elmúlt egy évben,de tudnod kell,hogy nagyon sokat gondoltam rád.- váltott át komoly stílusba.
- Jó ezt hallani,mert nekem is folyton te jártál a fejemben.- megfogtam a kezét,de ő elhúzta övét és levettem,hogy ez Sarah miatt van.- Nézd miután másodszorra elhagytad Angliát egy hét után szakítottam Sarahval.
- Mégis miért?- kérdőn nézett felém. Igazából pontosan tudtam a választ,de nem akartam nagyon nyomulni rá,de akaratlanul is kicsúszott a számon.
- Miattad. -lesütöttem szemeim,mert nem tudtam mit fog reagálni,de egyszer egy puha, finom tapintású bőrt éreztem a kezemen. Felpillantottam és elmosolyodtam.
Hamar elfogyasztottuk az ételt,de még egy jó ideig az étteremben beszélgettünk. Nem akartam megzavarni a pillanatot,mert nagyon élveztem ,hogy végre őszintén beszélgethetek vele,de muszáj volt. Ugyanis még várnak a bowling pályán és még egy meglepetésem is van. Elindultunk és amikor beléptünk a második helyszínre örömében ugrándozni kezdett.
- Végre. Visszavágó. Tudod mióta vártam erre?- ment előre gyors léptekkel.
- Igen? Azt hiszed legyőzhetsz?- mentem utána. Sajnos nem voltunk egyedül és a rajongók hamar megtaláltak. Pont ezt nem akartam. Gyors iramban kiosztottam az autogramokat és Bellahoz siettem. Az eleje elég dacosan ment neki,de a végére nagyon belejött. El sem hiszem,hogy veszítettem,de most az egyszer nem zavart,mert láttam,hogy mennyire boldog.
- Ugye nem hagytál nyerni?- kérdezte miközben visszaraktuk a golyókat.
- Úgy látszott,mintha hagytam volna?
- És most mit csinálunk?- majd kiléptünk az ajtón.
- Lenne még egy meglepetésem. Remélem tetszeni fog.- beültünk a kocsiba és ismét gázt adtam. Útközben rengeteget beszélgettünk. Hosszú volt az út,ugyanis messzi helyre mentünk. Ezt meg is jegyezte,mikor elhaladtunk a Bradford tábla mellett.
- Most komoly?- nézett rám,mire szemei felcsillantak.- Hogy-hogy idejöttünk?
- Majd meglátod. Csak nyugi.- mondtam neki,de hiába,mert teljesen lázba jött. Egy úton mentem végig,ami mellett hatalmas méretű fák helyezkedtek el. Mielőtt kiszálltunk volna bekötöttem a szemét. Először nagyon ellenezte,de nem volt más választása. Egyszer megcsúszott a sáros talajon,de sikerült elkapnom,így ruháját nem piszkolta be. Az ajtó előtt megálltunk és levettem róla a kendőt.
- Zayn...de hiszen...úristen.- nem talált szavakat és elsírta magát,ugyanis a nyaralójukba vittem. Ahogy meglátta szerintem rengeteg gyermekkori emlék felszínre tört benne és ennek köszönhető a sírás is. Nem szólt semmit csak átölelt.- Köszönöm.
Beléptünk az ajtón és nagyon meglepődtem. Nem hiszem el. Azt hittem,hogy egy teljes hétvégét eltölthetek Bellával és erre.

Harry Styles

- Sziasztok.- mondtuk szinte kórusban a srácokkal.- Na végre,hogy megjöttetek.

- Ti meg mi a frászt csináltok itt? - mondta teljes döbbentséggel.

- Hát tudtok,hogy hiányoznánk neked. Ezért gondoltuk mi is eljövünk. - szólalt meg Niall.

- Honnan tudtátok,hogy itt leszünk?- kérdezte kicsit megnyugodva Zayn.

- Hallottuk,amikor valakivel beszéltél róla. -világosította fel Liam. 

- Hol van Louis?

- Nem tudom. Azt mondta majd később jön.- felelt Jessica,majd Norara nézett. Mind jól tudtok,hogy mi történt reggel és amikor Nora megemlítette a Laras részt tudtok,hogy ennek nem lesz jó vége. Mármint Nora szempontjából. Louis mindig is oda volt ezért a lányért és biztos vagyok benne,hogy még mindig szereti.

Mivel az erdő közepén vagyunk és itt nem található tv,úgy döntöttünk,hogy társasozunk. A lányok készítettek forró csokit majd monopolyztunk. 

- Én ilyet nem játszok.- dobtam el a kockát,mikor már ötödszörre sem sikerült hatost dobnom.

- Harry. Azért mert vesztésre állsz még nem kell feladni.- mondta Niall.

- Mi értelme van így játszani? Fáradt vagyok és így nem bírok gondolkozni.

- Ahhoz,hogy eldobj egy rohadt kis kockát neked gondolkozni kell?- kérdezte kicsit idegesen Liam. Igen mindig ez van. Egyszerűen nem bírom elviselni ha vesztésre állok. Az nem érdekel ha utolsó előtti vagyok csak utolsó ne legyek. Ekkor Louis belépett az ajtón Laraval az oldalán.

- Sziasztok.- köszöntek mindketten. Norara néztünk,akinek szemében gyűltek a könnyek,majd beszaladt a szobába. Jessica azonnal felpattant és utána futott.

- Mi a baj?- kérdezte Louis,de mindenki hallgatott.- Akkor ne válaszoljatok.

Lepakoltak majd Louist elráncigáltam egy kis sarokba.

- Ő mégis mit keres itt?

- Talán zavar?

- Engem nem,de Norat szerintem nagyon is. Mindent elmondott a reggelről.- majd a földet vizslatta.

- Úgy tudtam én nem érdeklem őt.

- Louis ne legyél már hülye.-ekkor Jessica lépett oda hozzánk.- Srácok gyertek gyorsan. Nora kiment a házból és elfutott valamerre. Sehol sem találjuk.- majd mindannyian a keresésére indultunk.