1.fejezet: Úti cél: Anglia !

Sziasztok :)

Meghoztam nektek az első fejezetet. Még komolyabb dolgok nem történnek,de ígérem lesznek még izgalmas részek ;) Megpróbálok nagyjából majd mindenki szemszögéből írni,de leginkább Jessica és Liaméből lesz. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást és komikat kérek !

Puszika: Wiwike

~ Néha el kell botlanunk ahhoz, hogy észrevegyük, kiben kapaszkodhatunk meg valójában... ~

Zayn Malik

Hamarosan kezdődik az első turnénk Angliában. A menedzserünk felajánlotta,hogy válasszuk ki mi az előzenekarunkat. Először furcsálltuk ,de a végén megértettük. Ez az első turnénk és kezdjük olyan emberekkel,akiket legalább egy kicsit ismerünk. Harry egyből rávágta:- Beyoncé. Míg mi inkább egy kevésbé ismert zenekarra gondoltunk. Talán kezdőkre ,mint mi.
Mivel a többiek nem nagyon foglalkoztak ezzel a kérdéssel úgy gondoltam keresgélek egy kicsit. Mikor már a 24.énekesnél tartottam - mivel számoltam - egy Icapella nevű lány csapatra akadtam. Ők is az X-faktor által lettek híresek csak ők Amerikában. A zenéjük nagyon tetszett. Gondoltam ők tökéletesek lennének. Kimentem Liamhez az udvarra.

Liam Payne

Egyik délután a kertben ücsörögtem és azon gondolkoztam,hogy mennyire megváltozott az életem. Szinte egy senkiként léptem az X-faktor színpadára,de hírességként jöttem ki. Talán jobb volt ez így ,hogy a srácokkal egy csapatban voltunk. Könnyebb feldolgozni a történteket,hiszen van aki ugyan úgy érez mint te. Az egyetlen ami bánt az egészben,hogy kevesebb időt tölthetek a családommal vagy a barátaimmal. Nincs magánéletem. Bármit teszek másnap már az újságban olvasom. Bármit mondok a sajtó egyből kiforgatja a szavaim. Olyan dolgokat állítanak,amik meg sem történtek,de ilyenkor mindig egymás mellett állunk és egy jót nevetünk az egészen,hiszen mit érnél el azzal ,hogy ha dühöngsz magadba? A helyzet attól még nem változik. El kell fogadnod a tényeket és nem másíthatod meg azokat. Elmélkedésemet Zayn zavarta meg.
- Na keresgéltél már valakit?- nem értettem a kérdését. Mivel ezt látta rajtam már válaszolt is a gondolatbeli kérdésemre.- Előzenekarra gondolok.
- Még nem. Sejtelmem sincs,hogy kik legyenek. Igazából még mindig nem értem,hogy miért mi válasszunk.- majd a kezembe nyomott egy cetlit és besétált.
- És most ezzel mit kezdjek?- kiabáltam neki,de nem hallotta. A cetlire ez volt írva: Icapella. Mivel nem tudtam mi ez Zayn után mentem ,de sehol sem találtam.
- Harry, nem láttad Zaynt?
- Körülbelül egy perce ment el. Miért?- furcsállóan nézett rám,de nem tudtam miért. Mostanában minden annyira titokzatosnak tűnik. Átnyújtottam neki a cetlit.
- Icapella? Ez meg mi?
- Hát épp ez az. Oda adta,de nem tudom mit kezdjek vele.
- Talán nézd meg a neten. Hátha találsz róla valamit. Talán egy jó gyümölcs ital,amit megcsinálhatsz nekem.-tekintetében láttam a reményt. Imádja az ilyen italokat.
- Azt kötve hiszem.- Ez után elővettem a laptopom és rákerestem, mikor betöltött megértettem mit akart.- Harry gyere csak ide. Ezt látnod kell.- majd elindítottam a videót. Egy gyönyörű női hang szólalt meg,amit egy szintén gyönyörű lány adott ki. Az állam szó szerint leesett,de Harryt nézve nála is ugyanez játszódhatott le. Csak ennyit mondtam- Ők lesznek azok.- vigyorgott,mint a tejbe tök,de nem hiszem,hogy a videó miatt.
- Mond csak Liam. Mi az ,ami megfogott bennük a zenéjük vagy inkább az a barna hajú lány?-arcára pimasz vigyor ült ki.
- Persze,hogy a zenéjük.-mondtam kissé zavartan. Nem gondoltam volna,hogy így észre veszi rajtam.
- Hát persze ,hogy az.- majd megveregette a vállam és bement a szobájába.

***

Jessica Moun

Mióta a verseny véget ért a lányokkal úgy döntöttünk,hogy összeköltözünk. Először nem nagyon örültem,mert furcsa lesz más emberekkel együtt élni,de belementem. Jobb lesz így,mert bármi fontos ügyünk akadna csak besétálok a szobájukba és közlöm velük. Nem kell telefonálgatni és várni egymást míg Nora elkészül. 

New Yorkba külvárosába költöztünk,amitől szintén nem repestem az örömtől. Eddig egy nyugalmas kis városban éltem,ahol nyugodtam kiséltálhattam az utcára anélkül,hogy paparazzik ezrei támadtak volna le. New Yorkban pedig folyton pörög az élet. Soha nincs megállás,egy pillanatnyi nyugalom sem. 

Mikor átléptem az új otthonunk küszöbét teljesen ámulatba estem. A lakás egyszerűen fantasztikusan nézett ki. A bútorok inkább a 90-es évekre emlékeztetnek,míg a színek és a berendezés a modern időszakot tükrözi. Egyszerre volt egy celebhez illő,de ugyanakkor otthonos. Az emeletre mentem,ahol az ajtóra egy-egy név volt szegezve, jelezvén,hogy melyik kinek a szobája. Az enyém Stelláéval szembe volt. Mikor beléptem nem találtam szavakat. Mintha csak a régi szobámat kaptam volna kicsit átváltoztatva. Azt gondoltam ennél jobb már nem is lehet,de abban a pillanatban megláttam egy ajtót,ami egy erkélyre nyílott. A kilincshez nyúltam,majd lenyomtam és a látvány elkápráztató volt. Arra számítottam,hogy a nyüzsgő várost leshetem ezentúl ,de tévedtem. Egyenesen az Atlanti-óceánt csodálhattam,persze elég messze volt ,de azért még látni lehetett a partot is. 

Előtte egy kis park volt,aminek közepén egy tavacska állt. Jó volt látni,ahogy a kis gyerekek sárkányt eregetnek és fogócskáznak. Ilyenkor mindig belegondolok,hogy én már nem vagyok gyerek,én már nem tehetem ugyanezt. Hamarosan nagykorú leszek és felnőttként kell majd viselkednem. Legalábbis mindenki ezt teszi ezután. Bár felnőtté válni elég nehéz dolog. Nem megy egyik napról a másikra. Ez hosszú folyamat,de egy idő után talán mindenki belejön.

- Jessica jól vagy?-lépett mellém barátnőm.

- Ez egyszerűen gyönyörű nem gondolod?

- Hékás,te kaptad a jobb szobát. Az én kilátásom az utcára nyílik. Nem cserélünk?- kérdezte reménykedve,de én csak megráztam a fejem.

- Ezt most felejtsd el Stella. 

- Hát jó. Pakolj ki aztán gyere le ,mert William beszélni szeretne velünk.

 Ahogy kilépett a szobából én neki láttam a pakolásnak. Pontosan mindent úgy rendeztem el ahogy a régi szobámban tettem. Hamar végeztem,mivel megneveztem a bőröndöket,hogy melyikbe mit tettem. Például fürdőszobai kellékek,ruhák vagy esetleg a fényképek,amik a családomról készültek és egy kép a szülővárosomról. Lementem a nappaliba. Már mindenki elhelyezkedett csak rám vártak. Leültem közéjük.

- Nos egy felkérést kaptatok egy turnéra,ahol előzenekarként szerepelnétek. Benne lennétek-kezdte mondandóját William.

- Egyéb részletek?

- Mire gondolsz Jessica?

- Mondjuk hogy hol,kivel,mikor és ilyesmik.

- Angliát utaznátok körbe. Szerintem remek lenne mivel így Európában is elterjeszthetnétek a zenéteket.

A turné két hét múlva kezdődne. Kedden indulnátok és következő héten hétfőn kezdődnének az előkészületek. A többi pedig legyen meglepetés.

- Szóval nem árulod el,hogy kikkel együtt turnézunk? -néztem rá bociszemekkel.

- Ez engem nem hat meg.- vigyorgott,mire én szomorú arcot vágtam.

- Szóval most költöztünk be a lakásba ,már mindenki kipakolta a bőröndjeit ,de két nap múlva pakolhatunk vissza és irány Anglia?- vázolta fel a helyzetet Bella.
- Hát nekem mindegy. Én most megyek kivasalom a hajam,mert tiszta göndör.- majd Stella felment a nappaliba.

- Pontosan Bella. De most még lenne pár dolgom úgyhogy most megyek majd később találkozunk lányok.

- Szia.- köszöntünk el egyszerre majd mindenki elment tenni a dolgát.

***

A reptérre tartottunk,amikor igazán felfogtam,hogy Angliába megyünk. Az ablakon bámultam kifele és az elhaladó házakat néztem. Még csak az autóban ülünk,de már most hiányzik a családom. Több hónapig nem látom majd őket,de persze azért telefonon tartjuk majd a kapcsolatot. Megérkeztünk a reptérre,izgultam,mert mindig is féltem a repüléstől. A média már várt minket,de William ügyesen megoldotta,mert azt mondta,hogy a főbejáraton megyünk be és amíg ők a lencséket állítgatták mi szépen besétáltunk a hátsóbejáraton. Minden készen állt a felszállásra. Magángéppel utaztunk Angliába. Mindenki elfoglalta a helyét és a pilóta bemondta,hogy a felszállást megkezdtük. Behunytam a szemem és kezemet ökölbe szorítottam. Mikor elértük a magasságot kicsit megnyugodtam. Mikor szememet kinyitottam kinéztem az ablakon. Láttam ahogy egyre távolabb vagyunk a szárazföldtől és lassan a felhőket érintjük,amiket a nap sugarai megtörnek. A madarak egy csapatban szárnyaltak az égen. Ismét behunytam a szemem és az álom magával ragadott.

A landoláskor felébredtem és ugyanúgy tettem,mint a felszállásnál. Leszálltunk a gépről és egy hotelbe vettük az irányt. Nem sokat láttam Angliából,mivel a hátsó ablakok elég sötétek voltak,de bármi is történne egy városnézést biztos ,hogy beiktatok a programba. Beértünk a hotelba és bevezettek minket a lakosztályunkba. Én Stellával és Bellával voltam egy szobába.

Kipakoltunk majd lementünk vacsorázni. Már éppen a végénél tartottam,amikor egy ismeretlen hívást kaptam....