16.fejezet: Őszinte pillanatok

Sziasztok :)

Itt lenne a 16.fejezet. Úristen 3 nap alatt átléptük a 8000-es látogatottságot !! Nagyon-nagyon köszönöm! :)

A fejezet remélem,hogy tetszeni fog. Jó olvasást :)

Liam Payne

Sosem beszélt nekem még ennyire nyíltan ez életéről. Érzem,hogy megbízik bennem,aminek nagyon örülök,de kellemetlenül is érzem magam. Nem is tudom,hogy mehettem bele ebbe az őrült fogadásba. Én nem ilyen vagyok és ezt mind jól tudják. Sosem játszanék egy lány érzéseivel csak azért,hogy nyerjek,de most még is ezt teszem. Nem tudom mi ütött belém. Habár fogadásnak indult az egész úgy érzem itt már nem a játék vezérel. Tényleg megkedveltem Jessicat. Kedves,okos,tehetséges lány ráadásul még gyönyörű is. Amikor vele vagyok úgy érzem önmagam lehetek. Érzem,hogy ő nem a sztárt akarja megismerni,hanem engem. Az egyszerű hétköznapi srácot. Nyugodtan beszélgethetek vele bármiről és nem kell attól félnem,hogy másnap az újságban fogom olvasni,mert ő nem tenne velem ilyet. Soha nem használna ki ennek ellenére én még is átverem...

- Liam.- szólalt meg szipogva Jessica.- Haza kéne mennünk. 

- Igazad van.- felálltam,majd kezet nyújtottam neki és visszamentünk a stúdióhoz.
Visszafele megpillantottam a többiek kocsiját. Remek,akkor még nem mentek el. Bementünk az ajtón,ahol Mrs.Creig elég furcsa pillantásokat vetett ránk. Gondolom,amiért csurom vizesek voltunk mind a ketten.
Nem foglalkozva vele beszálltunk a liftbe. Mikor elértük az általunk kívánt emeletet kiszálltunk belőle és a próba teremhez mentünk. Mikor beléptünk a lányok ide-oda járkáltak és arcukon látszódott az idegesség. Louis egy kis sarokba lekuporodva próbálgatta,hogy hogyan fog bocsánatot kérni. Harry a kanapén ülve a fejét fogva bánta meg tetteit. Niall egy sonkás pizzával vigasztalta magát,míg Zayn Bellát nyugtatgatta. Mikor megpillantottak minket értetlenül néztek,de csak legyintettem egyet,hogy lényegtelen.
- Nézd Jessica.- lépett elé Louis,de ő kikerülte és egy törölköző keresésére indult. Louis szomorúan lehajtotta a fejét.
- Kicsit megnyugszik és utána próbálj meg vele beszélni.- veregettem meg a vállát,majd helyet foglaltam Harry mellett. Nyugtatásképpen az ő hátát is megveregettem.
- Áh haver vizes a kezed.- kiabált fel miközben kezemet leszedte magáról,mire én átöleltem és így még vizesebb lett.- Na jó most talán,ismétlem talán....megérdemeltem.

***

Órák óta csak úgy zuhog az eső,amit most már villámcsapások és dörgések követnek. A mai próba óta nagyon feszült lett mindenki. Csak a pizza rendelésnél szóltunk szinte egymáshoz,hogy ki milyet szeretne. Kakaóval és két pizza szelettel a kezemben tértem vissza a szobámba,ahol Jessica már vár.

- Tessék ezt meg kell enned.-nyomtam elé az ételt.

- Liam...nem vagyok éhes.-de ő kezével eltolta a tányért.

- Nincs ellenkezés ! Megeszed és kész.- csak mosolygott egyet és elvette az egyik szeletet. Ismét egy kis fény jut be a szobába,amit egy nagy zaj kontráz,mire mindketten összerezzenünk. 

- Régóta nem volt ilyen vihar.- világosítom fel,mire arca különös képet vesz fel,majd tovább eszi a pizzát.- Köszönöm,hogy bízol bennem.- szólaltam meg hirtelen,mire kirohant a szobából. Értetlenül figyeltem előbbi cselekedetét. Pár perc elteltével újabb pizzával a kezében tért vissza.- Te...megijesztettél.

Jessica Moun

Mielőtt véletlenül elszóltam volna magam kirohantam a szobából. Nem ronthatom el a tervünket. A konyhába mentem és leültem egy székre. Fejemet az asztalra hajtottam és fújtam egyet. Kicsit meg kellett nyugodnom. Jobb ötlet híján a kezembe vettem a pizzás dobozt visszamentem a  szobába.

- Te...megijesztettél.-mondta miután visszaültem az ágyra. Értetlen fejet vágva vártam a magyarázatát.- Azt hittem,hogy valami rosszat tettem.

- Dehogy is. Csak megjött az étvágyam.- válaszoltam és bele haraptam egy újabb szeletbe. Igazából nagyon nem kívántam az ételt,de nem tehettem mást,mert tudtam,hogy addig nem nyugszik,amíg nem éri el,hogy legalább egy szeletet megegyek,így inkább végrehajtottam kérését. Viszont,hogy őszinte legyek jól esett a törődése,de nem tudom mire vélni. Talán nincs teljesen igaza Bellának és a fogadás mögött más is állhat. Nem tudom hova tegyem ezt a dolgot. Az elején azt hittem,hogy őszintén teszik azt,amit tesznek,de végül kiderül,hogy nem....vagyis nem teljesen. Nem,nem tudom. Ledőltem az ágyra és Liam is követte a példámat. Néma csendben feküdtünk egymás mellett. Bekapcsoltam a tv-t és persze,hogy pont a turnénkkal kapcsolatosan volt egy hír.

A legfrissebb hírek szerint a próbák már lázasan tartanak. Már majdnem minden készen áll az indulásra,ami vasárnap fog bekövetkezni és kedden kezdődik a koncert sorozat Párizsban,amire már az összes jegy elkelt.

Ennek a szónak hallatán Liammel összenéztünk. Mindkettőnknek mosolyt csalt az arcára.

Harry Styles

Nagyon megbántam,amit mondtam,de én nem tudtam róla. Nem tudtam,hogy Jessica miért szeretné ennyire görcsösen,hogy minden tökéletes legyen,de mióta tudom bánom. Bánom,hogy olyanokat mondtam neki. Nem kellett volna,de már lényegtelen ezen rágódnom,ami történt megtörtént. Már nem szívhatom vissza a szavaimat. Most minden erőmmel azon kell legyek,hogy megbocsátson.
- Szerinted meg fog bocsátani?- kérdeztem a mellettem ülő Stellától.
- Biztos vagyok benne. Ahogy ismerem nem valami haragtartó.- válaszolt,mire én felültem az ágyon,hogy vele szembe lehessek.
- Én tényleg megbántam.- hajtottam le a fejem,mire ő kezével magával szembe fordította.
- Tudom és ő is. Csak egy kicsit meg kell nyugodnia és átgondolni mindent.-nyomott egy puszit a homlokomra,majd átöleltem. Hihetetlen,hogy néha egy ölelés többet ér minden szónál. Jól esett az ölelése.
Egyszer csak hangos kiabálásra lettünk figyelmesek,amik egyenesen az udvarról voltak hallhatóak....